húsipar címkéhez tartozó bejegyzések

Gigabotrány rázza meg a brazil húsipart, amely egymaga annyi GDP-t termel, mint egész Magyarország. Mondjuk a részleteket. Aztán tőzsdenyitás Varga Zoltánnal (Equilor), bár nem sok minden történik. Zöld Iránytű rovatunkban az európai rezsicsökkentésről beszél Szalai Gabriella (Energiahatékonysági Intézet). Szó esik még Kalifornia energiatermeléséről és a húsvéti élő nyulak sanyarú sorsáról is.

 

Több húst a virslibe, le az MSM-el! Mi ez a nagy mozgolódás a népszerű húsipari termék körül? Mit jelent az MSM és az MDM? Mihálovits Gazda Horváth József (Húscéh) segítségével nyomoz. Kiss Móni (Equilor) nyit tőzsdét. Drágulnak a fémek!!!! Mindenki bízik Trump gazdaságpolitikai programjában. Még egy kör az olcsó virslikről kiegészítve az UHT tejekkel meg az ezeket használó vendéglátósokkal. Brékinggel fejezzük be a műsort: megszületett a bérmegállapodás. Jövőre minimálbér 15 százalékkal fel, járulékok 5 százalékkal le.

 

Január elsejével 27 százalékról minden eddiginél alacsonyabb mértékre, 5 százalékra mérséklődik a sertés tőkehús általános forgalmi adója (áfa).

A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kiskereskedelmi szereplők érvényesítsék az áfacsökkentést a végső fogyasztói árakban. Az intézkedés hatására a fogyasztók várhatóan 17 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak sertés tőkehúst. Kedvezőbb áron lesz kapható például a kicsontozott comb és lapocka, csontos és csont nélküli karaj és tarja. Ugyanakkor a belsőségekre, valamint a feldolgozott húsféleségekre – mint a kolbász, szalámi, párizsi, felvágottak – már nem terjed ki az 5 százalékos áfakulcs.

sertes

Az  élő- és félsertés áfájának csökkentésekor szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a sertéságazat alapanyag-termelésében korábban 30 százalék körülire becsült feketegazdaság megszűnt. Emellett nőtt a magyar élősertés- és tenyészállat-értékesítés, a sertéstartók és a sertések száma, egyúttal csökkent az élősertés importja. A jelenlegi áfacsökkentéssel a sertéshús ellátási láncának további fehéredése várható. Emiatt pedig az intézkedés a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti,  és segíti a magyar sertéságazat versenyképességének megőrzését, növekedését.

millió hungarikum. Pick szalámi, borok, mangalica és az aduász pálinka. Azt gondolnánk, minden rendben van a magyar élelmiszeriparban. Ám ez cseppet sem így van. Raskó György agrárközgazdász inkább az ágazat leépüléséről hoz adatokat, miközben a korábban nem túl acélos lengyel élelmiszeripar hasít. A Nemzetközi Részvénymustrában Horváth Ákos (Erste Befektetési Zrt.)! A CommerzBank gyorsjelentett, nem is ment rosszul a bolt! A Nokia térképüzletága 4 helyett 2,5 milliárd euróért talált vevőre, de a 300 milliós követelésállományt is átveszik az autógyártók.

 

A Magyarországon tenyésztett mangalica hízókból 20 ezer kerül a vágóhidakra, a termékek nagy részét a prémiumpiacokra exportálják, a kivitel fele, mintegy 500 tonna Spanyolországban talál gazdára.

Tóth Péter a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke annak kapcsán beszélt erről, hogy az egyesület tagjainak küldöttsége április 8. és 13. között Spanyolországban szakmai programon vesz részt. Ennek keretében rendezik április 9-én azt a konferenciát és árubemutatót Madridban, amelyen a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete bemutatkozik a spanyol szakmai közönségnek és találkozik az ibériai, az ibérico sertést – ez a spanyol megfelelője a mangalicának – tartók szövetségének képviselőivel.

mangalica1

Az elnök kifejtette: a bemutatkozás azért fontos, mert az eseményen az alapanyag-előállító magyar mangalicatenyésztőkkel is megismerkedhetnek a spanyol feldolgozók. Spanyolországban ugyanis megjelentek olyan vélemények, hogy a magyar mangalica veszélyezteti a helyi tradicionális ibérico sertés piacát. Az együttműködés mindkét ország számára hasznos lehet, például a zsírsertésekre vonatkozó speciális jogszabályok esetében, vagy a termékhamisítás elleni védelemben. A szakmai programok között szerepelnek üzemlátogatások is, s a magyar mangalicatenyésztők meghívják spanyol kollégáikat az ősszel rendezendő magyar zsírsertés konferenciára.

Tóth Péter közölte, Magyarországon mintegy 9500 mangalicakoca van, és 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Évente mintegy 30 ezer sonka, 15 ezer lapocka és 10 ezer karaj kerül Spanyolországba. A mangalicának Spanyolország mellett jelentős piaca még Japán, Szingapúr, Hongkong, valamint az Egyesült Államok, miközben a mangalica termékek kaphatók több nyugat-európai országban is. Ezekre a piacokra azonban összesen jut annyi termék, mint egyedül Spanyolországba. A mangalica ágazat éves árbevétele mintegy 12 milliárd forint – mondta az elnök.

Ne csak a friss húsra, hanem a belőle készült egyéb élelmiszerek csomagolására is írják rá, honnan származik az alapanyag – szorgalmazza az Európai Parlament.

Az Európai Parlament (EP) azt várja az Európai Bizottságtól, hogy készítsen olyan jogszabálytervezetet, amely kötelezővé tenné, hogy a friss marhahúshoz hasonlóan a feldolgozott élelmiszerek, így például a fagyasztott pizza és a mirelit lasagna csomagolásán is fel kelljen tüntetni a felhasznált hús származási helyét. A határozat szerint ez átláthatóbbá tenné az egész élelmiszeripar vertikumát, így az európai fogyasztók tájékozottabban választhatnának, és így megerősödne az élelmiszertermékek iránti bizalom.

hús

“A lóhúsbotrány után vissza kell szereznünk a vásárlók bizalmát. Ugyanakkor nem szabad, hogy az új kötelezettség további terhet rójon az ágazatban gyakori kis- és középvállalkozásokra” – idézi az EP közleménye a környezetvédelmi bizottság olasz, néppárti elnökét, Giovanni La Viát. (Nyugat-Európa több országában 2013-ban tört ki az eddigi legnagyobb lóhúsbotrány, amikor marhahúsnak átcímkézve árusítottak lóhúst tartalmazó termékeket.)

A képviselők ismét kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az élelmiszeripari csalások rombolják az élelmiszerbiztonságot, a fogyasztók bizalmát és egészségét, akadályozzák az élelmiszerlánc működését és kedvezőtlenül befolyásolják a mezőgazdasági termékek árát. Arra külön kitér a dokumentum, hogy meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés milyen hatással lenne az árakra.

Virslibeszerzési kiskátét tart a fogyasztóknak Mihálovits gazda. Figyeljünk a hústartalomra! És figyeljünk az európai részvényekre is! A Commerzbank 2009-óta 17 százalékban a német államé. Lassan lehetne foglalkozni azzal, hogy lehet feljebb tornázni a részvények árfolyamát – ajánlják a német bankmentők. A Raiffeisen kitűnő eredményre számít Oroszországban. Hogy mire? Magyarországon meg 3 számjegyű lesz a veszteség. Euróban. Jól fogynak a Daimler teherautók, de nem Európában.

Placeholder

Mindez annak ellenére történik, hogy az élő sertés árának emelkedése hamarosan megáll. A húskészítmények átadási árába ugyanis még nem épült be az élősertés árának elmúlt időszakban tapasztalt drágulása – áll az Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elemzésében.

Az Agrárgazdasági Figyelő legfrissebb számában közzétett összegzés szerint az élő vágósertés ára a múlt év januári 292 forinttal szemben októberben 349 forint volt, míg december 19-én már 390 forint, ami több mint 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szakemberek a forintgyengüléssel magyarázzák az áremelkedést. A kilónkénti ár rövid időn belül átlépi a 400 forintot, ám 410 forint fölé nem fog menni, ha a körülmények nem változnak jelentősen, mondják a szakértők. Ez nagyjából ugyanis megfelel a francia és a lengyel árszintnek, valamint a szállítási költséggel csökkentett német árszintnek is.

Az uniós piacokon néhány hete már leállt az élő sertések árának emelkedés, így Magyarországon is erre lehet számítani. Ugyanakkor a szakértők felhívják a figyelmet, hogy március végéig még folyamatos húskészítmény-áremelkedés várható, mert az élő sertés árának hónapok óta tartó növekedése csak részben jelent meg még az átadási árakban. Március után a szakértők stagnálást valószínűsítenek a sertéshús és húskészítmények árában. (MTI)