felmérés címkéhez tartozó bejegyzések

Ida és Béla névnap, felfedezők, elnökök, sportolók. Tőzsdei összefoglaló tegnapról. Ügyfélélmény kutatás a Develortól. Szabó Csaba, a cég vezérigazgatója mondja el nekünk a felmérés tapasztalatait. Például, hogy a negatív ügyfélélmény jelentős hatással van a cégek árbevételére is, akár 20%-kal csökkentheti azt. Lapszemle után ingatlan rovat: ki épít itt új lakást? Ditróy Gergely, a portfolio.hu ingatlandivíziójának vezetője mondja el, hogy akár projektek dőlhetnek be az ágazatot jellemző feszes munkerőpiaci helyzet miatt. Virág Ferenc (Random Capital) “Keresd a hazait!” rovatunkban a MOL-t és Richtert említi, mint erős cégeket, de ha korrekció jön, ezek részvényei sem úszhatják meg esés nélkül.

 

Felmérték a világban hol mosolyognak és köszönnek a legtöbbet a bolti eladók. Nem állunk rosszul, de a kérdés mégis vitát generál. Medveczky Márton (Equilor) nyit tőzsdét. A jegybanki kamatdöntés kerül terítékre. Zöld Iránytű rovatunkban a hatékony elektromos autó töltésről szól Kozma László (Schneider Electric) szakembere.

 

Egy felmérésből kiderül, hogy mekkora hatalma van könyvelőknek a kisvállalatokra: a vállalati vezetők több mint fele a könyvelőjével konzultál fejlesztési kérdésekről, második helyen pedig a család szerepel. Véletlenül se a szakértőktől. Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM Zrt. ügyvezető igazgatójával néztünk a felmérés következtetései mőgé. Újra indítottuk “Heti alapozó” rovatunkat. Pallag Róberttel, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetőjével beszélgettünk az abszolút hozamú alapokról, befektetésekről, stratégiákról.

 

András nap! Mark Twain, Ridley Scott és Antal Nimród is ezen a napon született. Tőzsde, lapszemle, kgfb. Pár nap van kötelező gépjármű felelősség biztosítást váltani. Sebestyén Lászlót, a Netrisk.hu vezérigazgatóját kérdeztük a kampány állásáról. A kkv rovatban egy a bizalmaskodó kkv tulajokról készült felmérés részleteiről beszélgettünk Bíró Ferenccel, az EY Magyarország Felelős üzleti működés szolgáltatások vezető partnerével, majd deviza piac Wéber Tamással (MKB).

 

 

 

Szentkirályi Balázzsal (Index) beszélgettünk arról a módszertanról, amivel felmérte a magyarok teljes vagyonát. A közelítő értékek összetételéről, részadatokról is említést tettünk. Boros József (Tensi) helyzetértékelése Rióból: minden OK. A metró működik, a sportlétesítmények készen vannak, szúnyog nincs és nem mellesleg hazahoztak 90 kg belépőjegyet az eseményekre.

 

Személyes életüknek, közvetlen környezetüknek 2015-ös eseményeit inkább pozitívan minősítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg. Kétharmaduk elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról – állapította meg az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérése.

Nem változott a magyar munkaadók munkaerő-felvételi kedve, mivel hasonlóan 2015 negyedik negyedévéhez, 2016 első három hónapjában is a megkérdezett vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést.

Manpower munkaerő-piaci szolgáltató cég felmérése szerint a munkáltatók 5 százaléka elbocsátásokkal számol, döntő többségük azonban nem tervez változást a dolgozók létszámában 2016 első negyedévében. Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a felvételi szándék nem változott az előző negyedévhez képest, viszont 4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számított Manpower munkaerő-piaci mutató értéke, szezonálisan kiigazítva, 11 százalék. A felmérés kezdete, 2009 harmadik negyedéve óta már két egymást követő negyedévben a legerősebb a mutató értéke – mondta az ügyvezető igazgató. Dalányi László hangsúlyozta: Magyarországon egyre nagyobb problémát jelent a szakemberhiány és az alacsony bérek miatt egyre többen külföldön vállalnak munkát. Míg az olcsó munkaerő egy pontig vonzóvá tehet egy országot a befektetők számára, bizonyos szinten túl olyan munkaerőhiányt okoz, amely már a versenyképességet is veszélyezteti – fejtette ki.

állásajánlat

Az előrejelzés szerint a kilenc vizsgált ágazatban a munkaadók a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban, a legerősebb felvételi kedvet a vendéglátóiparból jelentették, a mutató értéke plusz 21 százalék. A köz- és szociális szférában és a kereskedelemben 7 százalékos növekedéssel számolnak, a leggyengébb, plusz 4 százalékos mutatót pedig a közüzemi szolgáltatások munkaadói jelentették. Éves összehasonlításban a legnagyobb mértékben, plusz 17 százalékponttal a vendéglátás erősödött, az építőipar munkaadói azonban 5 százalékpontos csökkenést jelentettek az előző év azonos időszakához képest – tette hozzá Dalányi László.

A következő negyedévben mind a nyolc régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést az észak-magyarországi munkaadók várják: itt plusz 21 százalékon áll a mutató. Komoly felvételi kedvről számoltak be a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli munkáltatók is, előbbi mutatója 18, utóbbié pedig 12 százalék – ismertette az ügyvezető igazgató.

A Manpower kutatása reprezentatív minta alapján, 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. A felmérést világszerte 42 ország 59 ezer munkáltatójának bevonásával is elkészítették. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország Szingapúrral és Kolumbiával áll egy szinten. A legmagasabb, plusz 42 százalékos értéket Indiában, a legalacsonyabbat, mínusz 13 százalékot Brazíliában mérték.

A magyarok 58 százaléka nem tud rendszeresen pénzt félretenni!

Azok pedig (42 százalék), akik havonta tudnak megtakarítani, átlagosan csaknem 36 ezer forintot tesznek félre – derül ki az Intrum Justitia követeléskezelő cég évente megjelentetett Fogyasztói Fizetési Jelentéséből. A felmérés eredményei szerint a válaszadók több mint felével fordult elő az utóbbi egy évben, hogy legalább egy számlát késve fizetett, míg 36 százalék időben teljesítette a befizetést. A késve fizetők 55 százaléka a fizetésképtelenséget, 41 százaléka pedig a figyelmetlenséget említette ennek okaként.

A kutatás adatai alapján a határidőn túl fizetett számlák között a mobiltelefon- és internetszámlák, valamint a közüzemi díjak állnak a vezető helyen, míg a legpontosabban a gyerekekkel (óvodai és bölcsődei költségek, tandíj) és a lakhatással kapcsolatos költségeket fizetik a magyarok. A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek milyen stratégiát alkalmaznak a fizetési nehézségek megoldására: 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 6 hónap során számláik kifizetéséhez kölcsönt kértek vagy hitelt vettel fel. Többségük, összesen 73 százalékuk a családhoz, barátokhoz fordul segítségért, míg 20 százalék saját számlavezető bankjától, 21 százalék pedig egy másik banktól igényel hitelt.

adossag

A magyarok 44 százaléka nem engedhet meg magának előre nem látható kiadást, anélkül, hogy ne kellene kölcsönhöz folyamodnia és csupán 25 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kérne kölcsön ilyen esetben – derült ki a felmérésből.  A megkérdezettek 44 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy tud bánni a pénzzel, és csupán 7 százaléka érezte úgy, hogy nem tartja kézben pénzügyi helyzetének irányítását.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tudatosság vagy annak hiánya generációkon át kódolva van; aki ma saját bevallása szerint tud bánni a pénzzel (44 százalék), az tudatosabban próbálja gyerekeinek is átadni ezt a tudást, hiszen ő is saját szüleitől tanulta ezt – hangsúlyozta a közleményben Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: aki pedig nem tud bánni a pénzzel, azoknak 22 százaléka érzi fontosnak, hogy a gyerekeit jobb helyzetbe hozza. Függetlenül attól, hogy tud-e bánni a pénzzel, a válaszadóknak összességében az 55 százaléka fordít gondot arra, hogy a gyermekeit megtanítsa a pénzügyek kezelésére – ismertette Felfalusi Péter.

Az Intrum Justitia a Fogyasztói Fizetési Jelentés keretében összesen 21 országban, több mint 22 400 európai állampolgárt kérdez meg pénzügyi helyzetéről. Idén Magyarországon 1081 személy válaszolt a kérdőívre, a magyar felmérés reprezentatív.

Idén az európai átlag 38,4 százalékából gazdálkodhatnak ezzel 42 európai ország közül Magyarország harmadik éve a 31. helyen áll.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának összefoglalója szerint az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4949 eurót meghaladva idén 5239 euró. Egy európai lakos ugyanakkor egy évben átlagosan 13 636 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, ez 4,2 százalékkal több az egy évvel ezelőtti 13 112 eurónál. A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.

A hazai adatok szerint az országon belüli, a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség mérséklődött, mert a fővárosi index csökkent, a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé viszont nőtt. A budapestiek a magyar átlag 127,2 százalékát költhetik el a tavalyi 128,6 százalék után, Szabolcs-Szatmár-Bereg lakói a hazai átlag 74,1 százalékából gazdálkodhatnak az előző évi 73,2 százalék helyett.

A GfK szerint ez a tendencia jellemző a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is, a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt. Míg Budapest indexe összességében csökkent, a kerületenkénti megoszlás a megyei tendenciákkal ellentétesen változott. A leggazdagabb kerületek (XII., II.) vásárlóerő szempontjából tovább erősödtek, ugyanakkor a főváros legkevésbé tehetős városrészei (VIII., X.) tovább szegényedtek.

vasarloero

Az évente elkészített tanulmány szerint Európában a lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke országonként és régiónként jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére valamennyit nőtt, de még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest. Olyan nagyok az eltérések, hogy gyakorlatilag nincs “középmezőny” – közölte a GfK.

Európa tíz legtehetősebb országa – Liechtenstein, Svájc, Norvégia, Luxemburg, Dánia, Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, Izland, Svédország – az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben. A leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese. Az Európa lakosságának 40 százalékát adó négy legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60 százaléka fölött rendelkezik.

A 42-ből 26 ország él az európai átlag alatti összegből. A GfK kiemelte Görögországot, ahol a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte. Európa sereghajtói változatlanul Moldova és Ukrajna, az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1214 euró.

A hazai mikro- és kisvállalkozások legalább kétharmada arra számít, hogy középtávon sikeres vállalkozásként működik majd – derül ki egy országos felmérésből.