energiahatékonyság címkéhez tartozó bejegyzések

Gigabotrány rázza meg a brazil húsipart, amely egymaga annyi GDP-t termel, mint egész Magyarország. Mondjuk a részleteket. Aztán tőzsdenyitás Varga Zoltánnal (Equilor), bár nem sok minden történik. Zöld Iránytű rovatunkban az európai rezsicsökkentésről beszél Szalai Gabriella (Energiahatékonysági Intézet). Szó esik még Kalifornia energiatermeléséről és a húsvéti élő nyulak sanyarú sorsáról is.

 

A LeitnerLeitner szakértőinek közreműködésével kerül megrendezésre a Nemzetközi Áfa Akadémia 2016. október 4-6. között. Az akadémia célja, hogy a világ minden tájáról érkező több éves gyakorlattal rendelkező áfa szakembereknek biztosítson lehetőséget az interaktív tapasztalatcserére. A rendezvény programjáról, részleteiről Jancsa-Pék Judit (LeitnerLeitner) az esemény egyik előadója számolt be. Háztartásoknak szóló őszi energiatakarékossági tippeket
kértünk és kaptunk Tőkei Szabolcstól, az Elmű-Émász En-Home üzletágának kereskedelmi vezetőjétől.

 

megdőlt egy gazdasági alapszabály. Már hiába nő a gazdaság, az energeiahordozók iránti kereslet csökken. De miért? Molnár Gábor (MET Power) elmagyarázza. Globalizáció és digitalizáció. Nem mindenki szereti ezeket a kifejezéseket, mert sok kellemetlen hatásuk lehet. De hogyan hatnak a gazdaságunkra? Vityi Péter (IVSZ) filozofálgat erről a kérdésről.

Egerszegi Krisztina, Madonna és Pierre Richard egy napon születtek! Hoppá. A tőzsde meg erősödött. A lapok meg cikkeznek egyfolytában. Aztán egy meglepetés. Tegnap lehetett pályázni vissza nem térítendő állami támogatásra családi házak energetikai felújítására. A keret tegnap ki is merült. Hogyan tovább? Mit tegyen aki akar felújítani? Ezt kérdezzük Szalai Gabriellától (Energiahatékonysági Intézet). Napelem Perceink után Págyi Gergely (CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.) értékeli a magyar tőzsdei gyorsjelentési szezont. Tippeket is ad, hogyan lehet ezt meglovagolni?

Szalai Gabriella a vendégünk, az Energiahatékonysági Intézet programigazgatója. De mit csinálnak ők? Miért kell figyelni az energiahatékonyságra? Hogyan hat a klímaváltozásra? Mi értelme a klímavédelmi egyezményeknek? Mit tehet a klímavédelemért az átlagember? Mit tesz a kormány? Milyen lehetőségek vannak  az energiahatékonyság javítására? Van még kérdés?

 

Mindenki azzal foglalkozik, mennyi CO2-t bocsát ki egy autó? De mennyi CO2 kerül a légkörbe a gyártás során és a forgalomból történő kivonás után? Ördög Ibolya (British Automotive Hungary) elmondja, a Land Rover és a Jaguár márkákat szeretnék előbb-utóbb sok újrahasznosított anyagból építeni. Kiderül az is, hogy ők is dolgoznak az önvezető autók kifejlesztésén. Az osztrák és a magyar focicsapat meccsel az EB-n, de a két ország élelmiszeripar is meccsel egymással. Melyik miben erős és miben gyenge? Vanek Balázs (Atradius) elemez. Cégenergia rovatunkban Irmics Péter (ELMÜ-ÉMÁSZ) ad tippeket, trükköket és tanácsokat az energiahatékony vállalkozáshoz.

2016 januárjától gyökeresen változik az épületek energiatanúsításának szabályozása. Milyen kategóriák lesznek? Mikortól lépnek életbe a szigorúbb követelmények? Mi lesz a régi tanúsítványokkal? Király Zsuzsanna (Energiaklub) járt nálunk és válaszolt rázúduló kérdéseinkre. A Piros Pirulában Dojcsák Danival (IVSZ) az IoT és szenzorok világába kalandoztunk, Nagy Andrással pedig (Erste) részvényeket mustráltunk.

 

Lesz-e támogatás magánszemélyek számára lakásuk energetikai felújítására? A kormány ugyanis ezt nem támogatja. Inkább a közintézményekre koncentrálna. A CSOK miatt épülő otthonoknak sem kell energiatakarékosaknak lenniük? Merthogy erre meg nincs előírás. Bart István (Energiaklub) felel. A  Nemzetközi Részvénymustrában Baráth Tibor (Erste Befektetési Zrt.) nyújt át hírcsokrot. Az SAP gyorsjelentése szuper, az E.On rezsit csökkent Angliában, a ThyssenKrupp Ausztráliában tengeralattjáró flottát építene, a Deutsche Bank félretesz sok pénzt veszteségeire.

Szalai Gabriella (Mehi) érkezik a stúdióba, hogy megfejtse nekünk mi az az energiahatékonyság? Hol jár a világ e területen? Hol jár Magyarország? Mit tesz a magyar állam? Miért teszi ezt? Mit tehetünk mi magánemberek? Ezernyi kérdés, egzakt válaszok. A Nemzetközi Részvénymustrában Kababik József (Erste Befektetési Zrt.) az áradó gyorsjelentésekről. A terítéken az Apple, Tesla, Microsoft, GoPro a terítéken. A Nokia meg állítólag eladta térképüzletágát.

 

A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet.

Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól. Ezen a téren a bizottság csak javaslatot tesz, a végső szót a luxembourgi bírák mondják majd ki ítéletükben.

“A mai napig Magyarország egyetlen olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné belső jogrendjébe” – áll a brüsszeli testület közleményében, amelyből az is kiderül, hogy a bizottság tavaly novemberben úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a kormánynak, amelyben azt kérte, hogy a kabinet adjon számot minden olyan jogszabályról, amely az irányelv átültetését szolgálja.

A közlemény arra is kitér, hogy Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van az uniós jog átvételével ezen a téren, sőt, Málta az egyetlen olyan uniós tagország, amely ellen Brüsszel nem indított emiatt kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel azt is világossá teszi, hogy más országokat is bíróság elé citálhat emiatt. Kiemeli azt is, hogy a nemrég bejelentett energiauniós csomag hangsúlyos eleme a jelenlegi uniós szabályozás gyakorlati átültetése és számonkérése is.

energiahatekonysag

Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy Bulgária és Görögország sem számolt be olyan jogi aktusról, amellyel átültették volna saját jogrendjükbe az uniós jogszabályt, de tudomásuk szerint Szófia ezt pár héten belül meg fogja tenni.

Az irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna minden uniós tagállamnak átvezetnie saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak 2014 eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük. Emellett olyan előírásokat is tartalmaz, hogy négy évente auditálni kell a nagyvállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épületeinek legalább 3 százalékát minden évben fel kell újítani, szem előtt kell tartani az energiahatékonyságot a közbeszerzéseknél.

Az Európai Bizottság számára a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés teszi lehetővé, hogy uniós jog átültetésének elmulasztása miatt a tagállamok megbírságolását kérje az Európai Bíróságtól.

Emellett a bizottság csütörtökön arról is döntött, hogy indoklással ellátott vélemény megküldésével következő szakaszba lépteti azt a kötelezettségszegési eljárást is, amelyet korábban amiatt indított, mert Magyarország elmulasztotta határidőre benyújtani azt az energiahatékonysági akciótervet, amelyet a tagállamoknak három évente el kell juttatniuk a bizottsághoz. Ezt Szlovénia és Románia sem tette meg.