Opciós kockázatkezelés

Opciós rovatunk hatodik részében az opciós kockázatkezeléssel foglalkoztunk.

Stocks Higher On Job Market News, European Stability

A hatodik adás podcastje itt érhető el.

Millásreggeli: Beszéljünk egy picit a kockázatkezelésről, mert az világosan érezhető volt az eddigi rovatokból is, hogy ez egy kockázatos üzem, egyébként a részvénypiac meg a devizapiac meg minden az, ha valaki másért nem, a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése kapcsán ezzel testközelben is szembesülhetett. Node, hogyan lehet ezeket a kockázatokat kezelni, ésszerűen, hogy azért ne legyünk annyira kockázatkerülők, hogy a végén nem keresünk semmit sem.

Nagy Gergely. Jó, múltkor viccelődtetek azzal, hogy ezzel  a témával milyen jól lehetne csajozni strandon, hát ez, ami a mai témakör lesz, ezzel sem próbálnám meg, viszont maga a kockázatkezelés az hihetetlen fontos a kereskedőknek, Úgyhogy nézzük is, hogy opciós kereskedésnél hogyan lehet ezt kezelni.

Watson, az IBM mesterséges intelligenciája válaszol. Próbálja ki!

Még mielőtt belemennék a technikai részekbe, fontosnak tartom azt megjegyezni, hogy szerintem a legnagyobb kockázat nem maga a termék vagy a stratégia, hanem maga az ember. Kvázi a sikernek a 80%-a pszichológia, tehát a kockázatot alapvetően nem kerülni kell, hanem kezelni. Mi ennek a legjobb módja?

Az első legjobb módja az, ha az ember megismeri azt a terméket, amivel kereskedik. Nem összevissza köt 20-30 mindenféle tickert, hanem megismeri a terméknek a jelentéseit, a kereskedési környezetét, ha árupiaci termékről beszélünk akkor mondjuk a kereslet-kínálati tényezőit.

Mondok egy példát, múlt héten olaj esetében volt az OPEC űlés, ahol ugye dönthettek volna kvótakitermelés csökkentés-növelés, akármi, és ilyen szempontból aki az olajat köti, annak tisztában kell lennie, hogy van egy olyan piacmozgató esemény, ami előtt mondjuk nem csinál fedezetlen opció kiírást. Tehát ezt értem az alatt, hogy az ember ismerje meg azt a terméket, amit kereskedik. És éppen ezért látom úgy, hogy mondjuk egy ilyen 10 alatti instrumentummal érdemes kereskedni, sokkal többre az ember szerintem nem tud fókuszálni hosszú távon.     

Ez az első dolog, hogy meg kell ismerni  terméket, kockázatkezelés első számú szabálya.

A második részben nézzük meg a fedezeti ügyleteket, hogy hogyan jelenik meg itt a kockázatkezelés. Tóbbször ejtettem már szót arról, hogy a stop az nem kockázatkezelés, és hogy az opciózásnál nincs erre szükség. Most nézzük meg, hogy mit is jelent a stop, és milyen változatai vannak, és miért gondolom azt, hogy ennél van jobb.

Ugye kétféle stop van a piacon, van a market meg a limit stop. Ha veszek mondjuk 100-on egy részvényt, és azt gondolom, hogy ha 90 alá esik, ki akarok belőle szállni, akkor normál esetben be lehet oda tenni egy market stopot, viszont hogyha holnap mondjuk gap-pel nyit a piac, és nem 90-en, hanem mondjuk 80-on, akkor ez a stop megbízás sajnos 80-on teljesült, annak ellenére, hogy én azt gondoltam, hogy 90-en majd meg fog védeni. Ugye ez az ominózus eset a svájci frank kapcsán is előjött. Aztán ott a másik fajta stop megbízás, a limit, ahol azt mondom, hogy ugyanúgy 100-on szálltam be, de 90 alatt ne is teljesítsél, és ha a piac kinyit 80-on, akkor még rosszabb a helyzet, mert átugrotta a stopot és ott állok egy beragadt pozícióban.

MR: Hát azért erre is volt példa a svájci frank kapcsán.

NG: Igen, abszolút, főleg a limit stopoknál.

MR: Tehát a piac nemes egyszerűséggel egy jó sok limit stopost átugrott, mert tényleg ezzel a gap-pel nyitott, tehát nem teljesültek a megbízások egy jó darabig.

NG: Így igaz. Nyilván ezek extrém szituációkban jönnek elő, de ez gyakorlatilag előre meg nem határozható kockázatkezelés. Ha viszont magával opcióval biztosítom be mondjuk az alaptermékemet, akkor akármi is történjen a piacon az opció lejáratáig, az az adott árszint biztosított nekem. Viszont azért azt is hozzátenném, hogy opcióval biztosítani nagyon hosszú távra elég költséges dolog, tehát sokkal inkább jó ezt használni ilyen időszaki, pár hetes fedezésekre. Tehát mondjuk nem vennék alaptermékre 1 évre előre opciót, hogy lefedezzem.

No nézzük meg, hogy akkor ez a kockázatkezelés témakör hogy jelenik meg a spekulatív ügyleteknél. Mit hívok spekulatív ügyletnek? Az összes olyan irány- és iránymentes stratégiát, amit opcióval lehet kereskedni. Amiket mondani fogok, az igaz lesz az opció vételre, és a fedezett kiírásra. Fontos, hogy a fedezett.

Itt ugye előre megszabható a kockázatnak a mértéke, mondok egy egyszerű pozíció méretezési példát. Tegyük fel van mondjuk 10.000 dolláros számlám, és 2% pozíció kockázatot akarok vállalni adott ügyletenként, akkor mondjuk ennek megfelelően 200 dollárért vásárolhatok opciót, illetve írhatok ki fedezetten – ilyen margin követelménnyel, mondjuk 30 napra. Ebben az esetben mi a helyzet? Ugye az, hogy nem lehet többet veszteni, mint a 200, viszont kevesebbet igen. Tehát mondhatom azt, hogy ha időközben abszolút nem jött be az elképzelésem, akkor lezárom a pozíciót mondjuk 100 dollár veszteségben. Tehát nem kell feltétlen kiülni a végéig.

Az egyébként költséges tud lenni, ha az ember a végéig kiüli, mert én ezt ilyen reménytradingnek hívom, hogy áá, van abban még 20 nap, semmi gond nem történhet. Jobb, ha az ember beismeri azt, hogy mondjuk a piac nem arra ment, mint gondolta, és ugyan nem veszíthet többet mint 200, de sokszor azért a felénél eltenni hosszútávon jobb, mint mindegyiket kiülni, míg elértéktelenedik.

MR: És hogyan alakul ez a kockázatkezelés, amikor fedezetlen kiírások vannak?

NG: Hát ott sajnos az a helyzet, hogy a fedezetlen opció kiírásnál, mivel nincs mögötte fedezet, ezért előre nem lehet meghatározni azt, hogy mi a kockázatnak a maximális mértéke, ezért szoktam azt mondani, hogy a kezdők soha ne írjanak ki fedezetlenül opciókat, mert ugyan lehet kockázatot kezelni benne, de az a tradertől függ, és az opciós átalakítási stratégiáitól meg ötleteitől, de alapvetően előre nem határozható meg úgy mondjuk 2%, ahogy az előbb elmondtam. Úgyhogy azzal óvatosan kell azért bánni, ahhoz azért kell néhány év tapasztalat, és még úgy sem biztos, hogy ott teljesül, ahol az ember képzeli.

Jó, akkor nézzük a következő témát, hogy hogyan lehetne mondjuk opciós kockázatkezelés oldalon egy teljes portfóliót bebiztosítani. Tegyük föl, hogy nekem van egy osztalék portfólióm, amiben van 20 darab részvény, és csak részvényekkel kereskedek,  viszont látok magam előtt egy olyan piaci szituációt, egy bejelentést, egy olyan eseményt, amire valószínűleg negatívan reagálhat az egész részvénypiac, akkor hogyan fedezem le ezt a 20 részvényt.

MR: Hát egyedileg nem tűnik nagyon hatékonynak.

Egyetértek, tényleg nem. A praktikus módszer az az, hogy mindegyikre berakok stopot, nyilván ezt nem, akkor van a másik megoldás, hogy mindegyikre veszek opciót, put opciót ugye fedezetként, ez se a legideálisabb, de mondjuk ez a legbiztosabb, és van az, amiről most akarok szót ejteni, ez amikor portfóliót biztosítok. Van egy egyszerű módszer, ahol meg tudom állapítani, hogy mondjuk a 20 darab részvényem az milyen szintű S&P500 index kitettséget mutat, tehát meg tudom állapítani, hogy ha az S&P500 indexre vennék fedezeti opciókat, vagyis put opciót, akkor ezzel be tudnám védeni nagyjából a 20 darab részvényemet esés ellen. Erre van egy módszer, hogy hogy kell ezt a súlyozást kiszámolni, igazából ez egy korrelációs dolog, amit meg kell tudni állapítani, a trading platformok nagy része, ami opcióval kereskedik, ezt meg tudja mutatni, tehát ez nem egy Exceles történet.

MR: Ez mennyire rugalmas? Hogy lehet ezeket átalakítani? Mert azért a piac meg változik, ide-oda megy, kiderül, hogy nem jó az én elképzelésem, módosítani akarnám, ha rossz irányba halad, stb., stb.

NG: Hát az opciózásnál léteznek az átalakítási stratégiák, amivel én meg tudom azt tenni, hogy mondjuk vettem egy Call opciót és az elindult jó irányba, akkor nem lezárom, hanem mint kvázi egy devizakereskedésnél felhúzom a stopot, csak itt nincs stop, hanem ellene kötök egy másik opciót, és ezzel lényegében be is tudtam biztosítani egy adott garantált profitszintet. És hiába fordul meg időközben a piac, vagy szúr le, nem vesz ki a pozícióból. Ilyeneket lehet csinálni mondjuk átalakítási stratégiákkal. Ez olyan, úgy kell elképzelni, mint mikor valaki alaptermékkel kereskedik, és a stopot felhúzta a bekerülési ár fölé, hogyha long irányba van.

MR: Jó, nem egyszerű dolgok ezek, de szerintem lehet kapizsgálni a lényeget, nagyon szépen köszönjük, hogy elmondtad mindezeket. Nagy Gergelynek az opcioguru.com tulajdonosának, oktatójának köszönjük szépen, hogy itt volt és kockázatkezelésről alkotott elképzeléseit, szabályait az opciós kereskedésnek elmondta. Sok sikert kívánunk, a jövő héten újra jelentkezünk.

Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni az opciókról, ajánljuk az alábbiakat:

Ha pedig szívesen tanulnál az opciókról, itt feliratkozhatsz az OpcioGuru teljesen ingyenes, 30 napos online képzésére.