Opciós iránykereskedés

Opciós rovatunk nyolcadik részében az opciós iránykereskedés lehetőségeivel foglalkozunk bővebben.

opcio_8

A nyolcadik adás podcastje itt érhető el.

Millásreggeli: Beszélgessünk az iránykereskedésről ma! Konkrétan mit jelent ez és hogyan lehet opciókkal megoldani ezt.

Watson, az IBM mesterséges intelligenciája válaszol. Próbálja ki!

Nagy Gergely: No, hát eddig beszéltünk arról, hogyha a spekulatív részét nézzük az opciós kereskedésnek, akkor létezik iránykereskedés meg iránymentes. A maiban nézzük meg az iránykereskedést. Én azt gondolom, hogy ennek két fajtája létezik.

Millásreggeli: Hagyjuk a fajtákat, mit jelent először is. Mi az az iránykereskedés, ha én érzek egy irányt és azon akarok pénzt keresni, hogyha pedig ilyen szüttyögés van és nem tudom merre megyünk az meg az iránymentes vagy sávkereskedés, az ugyanaz nagyjából?

NG: Iránymentes vagy sávkereskedés vagy csatorna kereskedés, amikor egy széles range-ben mozog. Az iránykereskedés az, ha mondjuk 100-on van az árfolyam, és felmegy mondjuk 110-120-ra, akkor azt tudom megtrédelni.

MR: Aha, tehát van egy véleményem, hogy valami emelkedni, vagy esni fog, és erre gyártok akkor opciót, ugye, vagy ezt próbálom opciókkal megfogni. Igen?

NG: Ha van egy trend vagy célár elképzelésem az az egyik módja az iránykereskedésnek, a másik módja, amikor van mondjuk egy gyorsjelentés, és nem tudom, hova fog kitörni az árfolyam, de valamelyik irányba igen, legalább is ezt feltételezem, és akkor két irányt játszom meg egyszerre.

MR: Aha, tehát az is egy iránykereskedésnek egy válfaja, amikor valamerre kitör, csak nem tudom merre, erre építek opciót. Akkor beszéljünk mind a kettőről.

NG: Nézzük a jellegzetességeit, ami mind a kettőre igaz. Ugye beszéltünk arról, hogy többnyire az iránykereskedés az egy opció vásárlás, tehát ebben az esetben itt opciót veszek, korlátozott a kockázatom, nem lehet többet veszteni, mint a bekerülési értéke, erről is beszéltünk már, hogy pont emiatt nem kell stop. Elméletben a nyereség az korlátlan, viszont mivel opció vevő vagyok, az idő ellenem dolgozik, tehát nagyon jól meg kell tudni választani az időzítést.

MR: Tehát hogyha én arra játszok, hogy felmegy bármelyik részvény, de nem megy föl, illetve a 2×2 az 5-1 Kosztolányi mondás alapján később, mint ahogy én gondolnám, addig az opcióm elértéktelenedik, és hiába megy abba az irányba, csak később, mint én várnám, akkor ráfáztam, ugye?

NG: Igen, erre is hoztam egy példát, majd megnézzük az Apple példáján. Hogyha kicsit megy csak az irányomba, de közben több idő kiesett belőle, mint amennyit ment, akkor veszteség keletkezik, de nem több, mint a kezdeti kockázat.

MR: Merthogy az opció árazásában, az opció árában benne van az időtényező is.

NG: Így igaz. És ugye a múltkori adásban említettük a volatilitást. Ha én veszek egy opciót, és közben a piaci volatilitás megnő, az megnöveli az opció árát, tehát alapvetően abból is lehet profitálni egy opció vételekor, hogy maga a volatilitás megnőtt a piacon, és nem is nagyon mozdult el az árfolyam. Viszont tudni kell az opció vételénél, hogy mivel a piaci aszimmetrikus pszichológia létezik, ezért többnyire a put opcióval, ami lefele játszik, azzal jobban lehet keresni, mert egy esés mindig vehemensebb mondjuk egy részvénypiacon, mint egy emelkedés.

MR: Értem. Tehát ha például arra számítok, hogy egy rossz gyorsjelentés jön ki, akkor a put opció az mondjuk ideális megoldás lehet? Hát legrosszabb esetben, hogyha nem rossz lesz az gyorsjelentés, akkor nyilván bukom az opciós díjat, de hogyha mérsékelten rossz jött, és csak a piac elkezd idegeskedni, és kicsit esik, de elkezd csapkodni, akkor már megnyerem a volatilitás növekedéséből azt, amit szeretnék?

NG: Igen, ha közben nem esett ki túl sok idő. Mennyi idő telt el az opció vételétől.

MR: Nem esik ki túl sok idő, mert pontosan tudom, hogy mikor jön ki a gyorsjelentés, ugye pont ezért tervezhető, mert annak megvan az időpontja előre.

NG: Igen, hogyha pont előtte veszed meg, akkor ez ideális.

MR: Jó, hogyha más nem számít rá, tehát előtte is ez még nincs benne az árban, igen.

NG: Jó, akkor az irány esetében ugye amikor egy irányra tradel valaki, akkor azt mindenképpen látni kell, hogy a piacon 3 irány van: föl, le és oldalazás. Alapvetően normál tradingben az ember az oldalazással nem számol, itt viszont kell, mert ha például vettem egy Call opciót emelkedésre spekulálva, akkor csak akkor tudok keresni, hogyha tényleg emelkedik és eleget emelkedik az a termék. Ha eloldalazik vagy esik akkor veszteség fog keletkezni. Éppen ezért fontos, hogy azért az időtávot normálisan megválasszam, tehát ha például gyors mozgást feltételezek egy termékben, akkor alapvetően lehet közeli lejáratot venni olcsóbban, ha egy lassúbb, trendszerű mozgást, akkor érdemesebb távoli lejáratot vásárolni kicsit drágábban.

Most pont azért, hogy ezt jobban lássuk, hoztam is egy AAPL példát. 128-on van kb. az árfolyam a tegnapi záráson, és azt néztem meg a példa kedvéért, hogy 30 napra ha veszek egy call opciót ugyanezen az árfolyamon arra spekulálva, hogy emelkedik, ami körülbelül 3 pontba kerül most, ami 300 dollárt jelent, mert egy opció az 100 részvényt kontrollál mindig, tehát tehát a 3 dollárt megszorozzuk 100-zal és akkor így jön ki a 300. Na most ilyenkor felmerül a kérdés, hogy oké, hol vagyok nullán. Tehát hol az a pont, ahol ez az ügylet kinullázza magát, legalább nem bukok rajta. Úgy kell kiszámolni, hogy a strike-hoz, tehát ehhez az árhoz ahol az opció köttetik, ahhoz hozzáadom az opció árát, tehát a 128-hoz hozzáadom a 3-at, és így lesz belőle 131. Tehát ha 128-ról elmegy 131-ig az Apple árfolyama lejáratra -fontos – mert nincs benne idő, akkor pont nullán vagyok. Ez az amit te is említettél, hogyha nem megy eleget, akkor tudok veszteni. Ha mondjuk 128-ról csak 130-ra megy el, akkor 2-t ér az opcióm lejáratkor, viszont én 3-ért vettem, tehát gyakorlatilag vesztettem 100-at. Viszont ha felmegy mondjuk 134-re, akkor megdupláztam, mert akkor 6-ot ér, én meg 3-ért vettem.

Tehát itt fontos az, hogy még akkor is, ha elindul az irányomba, de nem eleget megy, akkor is veszteség tud keletkezni, ezért nem mindegy, hogy az ember a lejáratot hogyan választja meg.

MR: Világos. Na jó, akkor beszéljünk arról az irányról, amikor bármelyik lehet.

NG: Azt úgy hívják, hogy terpesz stratégia, amikor megveszek egy put meg megveszek egy call opciót, és ezzel így megpróbálom mind a két irányt lefedni.

MR: Igen, de ez nem a rulettben a pirosra is teszek meg a feketére is?

NG: Hát ha nagy az elmozdulás, akkor ezzel lehet keresni, csak sok kezdő ott rontja el, hogy azt gondolja, hogy ez ilyen szent grál stratégia, mert ugye fölfele is meg lefele is játszom, viszont ha az alaptermék az hátralévő ideig nem mozdul el elég gyorsan, akkor mind a kettőn veszteség keletkezik. Tehát csak akkor érdemes ilyennel próbálkozni, hogy ha van egy nagyon komoly meggyőződésem arra, hogy az adott termék adott piaci szentiment vagy spekulatív bejelentés miatt tényleg nagyot fog mozdulni. Mert egyébként garantált veszteség.

MR: Tehát brutálisnak kell lennie valamilyen irányba annak a gyorsjelentésnek, hogyha a gyorsjelentés alapján gondolok arra, hogy föl fog menni. Most nyilván ha vannak olyan cégek, amelyek általában elmozdulnak az amerikai piacon is, de ezt a piac már tudja és ez benne van az opciós árazásban is a gyorsjelentéshez közeledve, tehát még nagyobbat kell annál mozdulnia, mint amire a piac számít. Ugye?

NG: Így igaz. És sokszor történik olyan, hogy mondjuk az elmúlt három gyorsjelentésben nagyot mozdult az árfolyam, mindenki ráugrik, hogy akkor biztos most is nagyot fog, mindenki megveszi az opciót, és nem mozdul el az árfolyam, mert épphogy a gyorsjelentés nem hoz semmiféle meglepetést, és mindenki bukja az opciós prémiumot.

MR: Mit ajánlasz, hogy akkor hogyan lehet ezt? Ez megérzés, vagy hogyan lehet jól megfelelő terméket találni ehhez a stratégiához?

NG: Hát csak úgy, hogyha olyan szekotorokban nézelődik az ember, amik mondjuk tudnak meglepetést okozni, például a biotech, a gyógyszeripari szektor vagy a technológiai szektor. Tehát mondjuk egy átlagos részvény, aminek unalmas üzleti modellje van, vagy nem tud benne semmiféle innovatív dolgot felmutatni, ott azért nem olyan nagy az esély az óriás elmozdulásra, vagy a nagy meglepő bejelentésekre. Tehát mindenképpen valami olyan szektort érdemes nézni, amiben a meglepetés ereje az benne van.

MR: Jó, hát köszönjük szépen, ez is izgalmas volt, reméljük, hogy kedvet csináltunk az opciókhoz, merthogy azért a kockázatokat is elmondtuk. Hogyha valakinek van kedve kipróbálni akkor hajrá, de még itt leszel velünk a következő hetekben még folytatjuk a fejtágítást opció ügyben. Jó? Köszönjük szépen még egyszer.

Nagy Gergellyel az opcioguru.com tulajdonosával illetve oktatójával beszélgettünk.

Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni az opciókról, ajánljuk az alábbiakat:

Ha pedig szívesen tanulna az opciókról, itt feliratkozhat az OpcioGuru teljesen ingyenes, 30 napos online képzésére.